2011. október 27., csütörtök
2011. október 17., hétfő
without strenght
okéokéoké mindig csak disappear meg show up again, de van rá okom. ez a hülye suli.. mindig rástresszelek, aztán nem is kéne. de most is olyan FFUUUUU vagyok.... Úgy néz ki, hogy minőségi zenét fogunk recordingolni Everest művészúrral. Durva a srác, irtó jó alapokat ír, és quite a rapper egyben.Vasárnap megyek hozzá, hogy actually halljon énekelni! :D uu nagyon félek, hogy elcseszem :/ Épp azon szenvedek, hogy megírjak egy 100 szavas olasz fogalmazást. 30-40 szónál tartok amit kimásoltam a könyvből, innentől jön a webfordító! :D Ha kettes lesz már sírva fakadok a gyönyörtől. Szombaton kurvák és kamionosok parti lesz. YAY! még mindig nem tudom, minek öltözzek. Na jó, fél 10 van, olasz TZ lesz, és nem kéne egyesnek lennie... Még átfutom, meg megírom ezt a szart ha találok valami szöveget... Fujj. Utálom. :( Ja! Töriből is írunk! Spunky!
ma kihagytam a fociedzést. nem voltam jól reggel, meg pihentem inkább, tegnap nem sokat aludtam, matekon le is borult a fejem majdnem. Remélem, hogy Apa megbékél az ösztöndíj gondolatával, mert biztos megpályázom. Még nem is meséltem! Apu kitalálta, hogy nem mehetek Európán kívül, mert nem tud félmilkáért repülőjegyet venni Hong-kong-ból, ahányszor csak haza kell jönnöm. Igaza van... :( de ha Európán kívül vennének fel, még mindig tudok nemet mondani! szerencsére az összes EU-s suli kocsival megközelíthető, kivéve Norvégia (ahová egyébként szeretnék menni) de onnan is indul Pestre fapados járat.
Na de befejezem a szenvedést, és utána lefekszem aludni. Reggel még átnézem az olaszt, aztán majd kölcsönzök egy kis segítséget. :/
2011. október 12., szerda
Milegyen?!
Ez a nagy kérdés. Szóval van ez az izéé, ez az ösztöndíjprogram... És annyira beleélem magam, pedig áh. szóval nem is tudom, hogy mennyire bírnám. Na de ne szaladjunk előre, alapból több százan jelentkeznek, és csak 16 nyeri el... kicsi az esélye, hogy bekerülök. Jó pályázatot kell írni. Meg közvetlennek lenni, az mondjuk megy. Megnéztem a sulikat és WUhUUU. Mondjuk Hollandiában már already voltam nyáron, mikor Dóri barátnőmnél nyaraltam egy hetet, és mivel odajárt egy évig, elmentünk :) Jópofa hely, de mondjuk Norvégiába vagy Costa Ricába szívesebben mennék :D 2 év, tanulás, szociális munka, új kultúrák, új környezet, élettapasztalat. CSak ugye 2 év... Januárban nincs suli, de nem sokan mennek haza, inkább barátokhoz utaznak, világot látnak. Nyáron meg mindenféle mentőprojekteket szerveznek Tanzániába meg ilyenek. Még kell beszélnem tanárokkal, stb... De áh! beleélem magam.
On life in general:
suli elvan, pasi hiányzik, barátnőket imádom, pénz nincs.
Joe Jonas új album!! #proudofdanger <3
be careful guys. He is watching. amen.
2011. október 9., vasárnap
sunday
Minden héten eljön az a nap, amikor nem tudok csinálni semmit. Ez ma volt. Tegnap délelőtt vásároltunk anyuval, utána délután a barátomnál hesszeltem. El is aludtam, alig bírtam kimászni az ágyból, mikor menni kellett. Este jó kis partit csaptunk, megünnepeltük Hencsit rendesen :) 3 körül egyedül ültem az asztalnál, épp felöltöztem és vártam a Matyira, mikor leültem mellém egy 50-60 év körüli faszi. eléggé bűzlött, melegítő, piszkos póló és Crocs papucs volt rajta zoknival. Aszongya nekem: mi a neved? Mondom Sára. Erre: ez egy nagyon jó név a te korodban. Kicsit lesokkoltam, vészesen közel hajolt, nagyon szúrtam a parkett felé, ahol a kedves barátom nagyban ropta, és észre sem vette, hogy épp egy 'rape' felé haladunk a büdösbácsival. Nézek rá nagy szemekkel, próbáltam hárítani, mondom : és miis az én korom? Azt mondja erre: hááát nem tudom, 23? 25? Hangosan felnevettem. Az arcába. És tudjátok mi volt a leggázabb? hogy nem nagyon feszélyezte, hogy nem annyi vagyok. az öregapám lehetett volna. és nem csak felállt és elment szó nélkül, hanem elkezdett kioktatni. 'hát téged ki engedett ide? ide be sem engedhetnének.' mikor közöltem, hogy bejöhetek, csak alkohollal nem szolgálhatnak ki, majdnem nekem ugrott, hogy 'mit kekeckedsz?' mondom jóég haver nyuginyugi csak ténymegállapítás. amint túlesett a kezdeti sokkon, hogy neki a fia 80-ban született és felnevelt hasonló korú lányokat, mint én, visszatért a 'flörtöléshez'. azt hittem, leszakad a pofám. Láttam a kedvesem elindulni felénk, de valamiért visszafordult. Majdnem odasikoltottam, hogy :' ha azonnal nem jössz vissza és szeded le rólam ezt a pedofilt, mától a táskámban fogom hordani a tojásaid egy befőttesüvegben '. aztán a pasas elkezdett olyanokat mondani hogy menjek táncolni a pasimmal, mert nézni akarja. mondom: kösz nem! :D aztán ott is hagyott szerencsére. tűztem a Matyihoz: Te mi a f*szt képzelsz? Visszafordulsz? Úristen menjünk haza'
Természetesen Ő hazáig rajtam röhögött, mondom: és ha elvisz, mit csinálsz? aszongya had vigyen. na ennyit a szerelemről :D de aztán olyan jó volt mikor hazaértünk :) tévéztem, ő meg aludt és awwh ezeket az elalvásokat imádom legjobban <3
ma hazajöttem egy masszív fejfájással, megnéztem a Transformerst<3 megint, majd ettem és bealudtam. de durván. hétkor keltem, szóvaaal, majd korán kelek és írok házit :D megyek is, iszom egy kis vizet a bögrémből amint Joe fuckin Jonas vigyorog, és lefekszem.
és a legjobbarátnőmnyuszinak meg boldogboldgoboldog birthday-t! <3
2011. október 5., szerda
Mothertounge
Egyszer eljön az a pont, amikor azt mondod 'oké innentől most egy kicsit leszarom'. Nekem is ismerős az érzés, ezekben a percekben is úgy vagyok, hogy 'okéka, most mindenki STFU és takarodj, neszóljhozzámfelrobbanok' mindössze a nyamvadt iskola miatt. Tudom, hogy túlreagálom, tudom, hogy én tehetek róla, hogy nem kezdtem el készülni előbb, de ez most valahogy nem számít. Nem érdekel, pedig anyám is jogosan szid le, ha rossz jegyet kapok. De majd kijavítom.Mert nem érdekel. Csak... nem érdekel. Mindenki mondja, hogy 'addig örülj amíg tanulsz'. Hát én nem akarok örülni. Én csak aludni akarok. Mindenféle következmény nélkül. Talán iskola-undoritiszem van. Sőt, biztos. Csak gyűlölöm ezt a megállíthatatlan érzést, aminek nem tudok parancsolni. És sírok, és hisztizek, és toporzékolok, hogy nekem ez nem megy. Viszont annyira sokra akarom vinni az életben! De egy dolgozaton nem múlik, igaz?... Igaz? ...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)